Isten csodálatos útjai

66 ¹A karmesternek: Zsoltárének. Örvendj, egész föld, az Istennek! ²Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét! ³Mondjátok Istennek: Milyen félelmetesek a te tetteid! Nagy erőd miatt hízelegnek ellenségeid. ⁴Az egész föld leborul előtted, és énekel neked, énekli neved dicséretét. (Szela.) ⁵Gyertek és lássátok Isten tetteit! Félelmetesek dolgai az emberek között: ⁶Szárazfölddé változtatta a tengert, száraz lábbal keltek át a folyón. Ezért örüljünk neki! ⁷Hatalmasan uralkodik mindenkor, szemmel tartja a népeket, hogy ne kelhessenek föl a lázadók. (Szela.) ⁸Áldjátok, népek, a mi Istenünket, hangosan hirdessétek dicséretét! ⁹Ő tartott életben bennünket, és nem engedte, hogy lábunk inogjon. ¹⁰Mert megpróbáltál minket, Istenünk, megtisztítottál, mint az ezüstöt. ¹¹Hálóba kerítettél minket, nehéz terhet raktál a hátunkra. ¹²Embert ültettél a nyakunkra, hol tűzbe, hol vízbe jutottunk, de kivezettél, és felüdültünk. ¹³Áldozatokkal megyek házadba, teljesítem fogadalmaimat, ¹⁴melyeket ajkam kimondott, és szám megígért a bajban. ¹⁵Hízott állatokat mutatok be neked áldozatul, kosokat is áldozok, marhákat és bakokat készítek el neked. (Szela.) ¹⁶Gyertek, halljátok, ti, istenfélők, mind, hadd mondjam el, mit tett velem! ¹⁷Szám hozzá kiáltott, nyelvem őt magasztalta. ¹⁸Ha álnok szándék lett volna szívemben, nem hallgatott volna meg az Úr. ¹⁹De Isten meghallgatott, figyelt imádságom szavára. ²⁰Áldott legyen Isten, mert nem utasította el imádságomat, szeretetét nem vonta meg tőlem.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár